...pillangós madárka...
Hát, jelentem, hivatalosan is lecsengett a Verdák mánia, legalábbis ami a nézését illeti, de nem maradtunk ám mese nélkül, ne ijedjen meg senki!
Miután Villám, Cimbi, Guido, Luigi, Doki és a többiek uncsivá váltak (bár nem is tudom, ez hogy lehet, napjában csak négyszer, ötször néztük meg), következett a Szörny Rt. (Rt. = Rémlény Társaság, zseniális!) a hihetetlenül rémisztő James P. Sullivannel, és a hihetetlenül mókás Mike Wazowskival a főszerepben, szintén napi ötszöri kiadásban.
Aztán persze a nagy kék szörny, és kicsi zöld egyszemű társa is kispadra kerültek, hogy helyüket átvehesse Aladdin, Dzsini, Jázmin, Jágó, Abu és a gonoszok gonosza, Dzsafar - itt aztán viszont már felgyorsultak az események, mert belépett a Jégkorszakkal dacoló Manfred, Diego és Sid is a képbe, úgyhogy meleg váltásban hol egyik, hol másik lemez csücsül a lejátszóban.
Azaz csak csücsült, mert újabb kedvenc lépett a színre: a fantasztikus, megismételhetetlen, utolérhetetlen KUNGFU PANDAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA! Bölcs és vicces mese, szuper párosítás! :-)
Hát, köszönjük Hollywoodnak, a Disney Pixarnak és a Dreamworksnek a felejthetetlen pillanatokat, a nagyszerű poénokat, a csodás képeket, és főleg azt, hogy mindezt olyan jól elegyítik, hogy ötvenhetedjére nézve is ugyanolyan jókat mulatunk rajta, mint mikor először láttuk! :-)
Éljenek a mesék, maradjunk örökre gyerekek! :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése