MUNKAHELYI BALESET...

Csanit már most, a bölcsiben is zabálják a csajok...

...szó szerint! :-)

RÉGES RÉGEN...

...egy messzi, messzi galaxisban írtam utoljára...hát épp ideje pótolni az elmaradottakat.

Hmmm, hol is hagytam abba?

Azt hiszem ott tartottunk, hogy Csani elkezdett beszokni a bölcsibe, és kipipáltuk az első hetet. Utána pedig következett a második, aminek keddjén a fiatalember már ott is aludt, mit aludt, durmolt minden probléma nélkül - nevezetesen ebéd után lehencseredett, s miután Évi dada kétszer végigsimított barackszín orcáján, mélységesen mély álomba szenderült, mint a mesében - hogy ilyen itthon sosem történik, hogy csak így, ukmukfuk, lazán babán elhajlik? Ja, és a slussz poén, hogy a tetejébe még ő is ébredt a legkésőbb - tényleg álomszerű! :-)

S ez így ment szerdán, s bizonyára ment volna csütörtökön is, de a hét negyedik napját bölcsi helyett sajnos Dóra doktornál kezdtük, majd itthon folytattuk, köhögve, orrfolyva, hörögve, sípolva, nyűglődve..., és még a következő hetet is az édes otthon falai között töltöttük.

De végre elérkezett a várva várt gyógyulás, megkaptuk a zöld jelzést, hogy Csani mehet bölcsibe, halleluja..., csak épp Csani lelkesedése hagyott alább az itthon töltött napok után, és ahelyett, hogy otthagyott volna az ajtóban úgy, hogy vissza se néz, úgy kapaszkodott belém, mint aki soha el nem enged már, és jöttek a krokogyélus könnyei is patakokban - Évi dada úgy fejtette le a nyakamról a kis kezeket...

Na de azért vidámkodjunk, hiszen a reggeli nehézségek ellenére a napok zökkenőmentesen telnek a bölcsiben, illetve teltek egészen múlt péntekig, merthogy visszajött a köhögő, hörgő, sípoló, orrfolyó állapot, újra Dóra doktor, újra itthonlét, újra gyógyszer, újra orrspray, újra orrszívó porszívó (minden gyerek rémségesen rémes réme), újra puffoló (inhaláló), szóval csupa móka és kacagás! De, és ez a lényeg, kicsi fiú ismét jó úton halad az egészség felé, úgyhogy hétfőn ismét irány a bölcsi! :-)

A BÖLCSIRŐL JELENTEM

Hát, ezen is túl vagyunk, eltelt az első hét a bölcsiben! :-)

Tegnap ahogy kinyitottam a Pillangó szoba ajtaját, Csani úgy otthagyott, mint a szél, hátra se nézett! :-) Egész nap elvolt, semmi sírás, még a kis piros lábbalhajtóst is engedte másnak vezetni! Aztán ebédre visszamentem, és ahogy meglátott, beindult a Pavlovi reflex: CICIIIIIII, CICIIIIIII! Úgyhogy a spenótból nem fogyott túl sok! Meg is beszéltük, hogy ma inkább csak ebéd után jelenek meg! :-)

Ma 8-ra mentünk, és már a reggelit is a bölcsiben költötte el a fiatalember: vajas kifli és tejeskávé - csúszott! Aztán elköszöntem, és elindultam kifelé. Az ajtóhoz érve hallottam, hogy Csani elkezdett sírni, de megerősítettem anyai szívem, és (bár hátra néztem, de) nem hátráltam meg, hazaindultam. Az előtérben még füleltem, de már híre sem volt szomorkodásnak - mint utóbb megtudtam, Évinek sikerült elterelni Csani figyelmét - mivel mással, mint garázsépítéssel! :-) Később se volt probléma, csak ebéd előtt egy kis nyafi, hogy: anya, anya, de aztán - mivelhogy nem voltam jelen, mint figyelemelterelő tényező - a kiscsávó úgy bevágott két tányér finomfőzeléket, hogy a szeme se rebbent!

Szóval nagyon büszke vagyok az én egy szem pöttömömre, hogy ilyen jól veszi az akadályokat! :-)

Jövőhéten folyt. köv. - és ez nem fenyegetés, hanem ígéret! :-)

HARMADIK NAP A BÖLCSIBEN

Ahogy tegnap előre jeleztem, ma kipróbáltuk, hogy működik a szülőmentes övezet! Jelentem: SIKERESEN! :-)

9-re mentünk, és Csani természetesen rögtön megrohamozta a játékautókat, előkerült a kukásautó, és a csodálatos háromkerekű traktor is! Újabb fiú csatlakozott a társasághoz, Barnabás, aki szintén autópárti, volt is hát nagy sírás-rívás, amikor ő is szeretett volna előbb említett járművek 10 cm-es közelébe férkőzni. Ezen a fronton Csaninak még sokat kell fejlődni! :-)

Kb. fél 10-kor szólt Évi, hogy próbáljuk meg, hogy most kimegyek az előtérbe, és majd szólnak, ha kellek... Hát, nem kellettem! :-) Egyszer kihallatszott, hogy Csani sír, gondoltam is magamban, hogy vajon most engem hiányol, vagy csak Barnabás is szeretne játszani a traktorral - utóbbi volt a ludas! :-)

Aztán 11-ig az udvaron voltak, ma már a piros lábbalhajtóst is átengedte másnak is minden balhé nélkül, úgyhogy jó irányba alakulnak a dolgok!

Holnap már ott is ebédelünk, pénteken pedig már a reggelit is ott költi el a fiatalember! :-) Juhééé! :-)))

MÁSODIK NAP A BÖLCSIBEN

Ma már két órát voltunk, egyet bent, a Pillangó szobában, egyet az udvaron, változatlanul szülői jelenlét mellett. :-)

Úgy érzem, jó kis csoport lesz ez! A két dada, Évi és Márti nagyon aranyosak, a többi gyerkőc pedig cukipofa! Egyelőre lánytúltengés van (csupa csuri, szöszi fürtök, rózsaszín fodrok, beájulok), Csanin kívül egy fiú erősíti csak a pasitábort, Hunor, de innentől már csak fiúk szoknak be, úgyhogy kb. fele-fele lesz az arány, ez igen baráti! :-)

Természetesen Csani a szobában is főleg az autókkal volt elfoglalva, van egy csodálatos, hatalmas, háromkerekű traktor, és egy kukásautó, maga a mennyország! :-)))

Hanna, szőke kistündér, szintén épp beszokóban, elég erős érdeklődést mutatott az autók iránt, főleg azok érdekelték volna, amikkel Csani épp játszott..., hát, a tolerancia-küszöböt még emelni kell! :-)

Az udvaron tovább él a piros lábbalhajtós kisautó iránti imádat, bár ma már másfelé is kacsingatott Csani, és nem 58, csak 48 percet töltött rajta! :-) A fennmaradó időben homokozott egy kicsit, kipróbálta a csúszdát, és egy kisfiúval is libikókázott! :-) Persze ilyenkor valaki más elorozta a kis pirost, és akkor jött megint Hiszti Kriszti és Nyavaj Olga, hogy megmutassák, kinek van a legnagyobb hangja, és a legpirosabbra kisírt, krokodilkönnyes szeme széles e vidéken! :-)))

Holnap jön a harmadik menet, két és fél óra, a második félidőben már szülőmentes övezettel! :-)

AZ ELSŐ NAP A BÖLCSIBEN

Hétfőn, szeptember 20-án elkezdtük a bölcsit! :-)

Egyelőre csak egy órát voltunk, mentünk mindhárman, kint voltunk az udvaron a dadákkal és a többi gyerkőccel.

Csani a 60 percből 58-at egy piros lábbalhajtós kisautón töltött, tökéletes harmóniában és boldogságban. Balhé csak kétszer volt, amikor leszállt a kocsiról, és valaki más rá mert ülni - MICSODA SZEMTELENSÉG EZ, KÉREM SZÉPEN! Nos igen, még szokni kell, hogy mostmár nemcsak egyedül játszik egy játékkal! :-)

Előtte gyakoroltunk:

- Csani, hova megyünk hétfőn?

- Böccsi.

- És mi lesz a jeled a bölcsiben?

- Nyusziii!!!

- És kik lesznek a dadáid a bölcsiben?

- Éfi, Máti!