Az elmúlt két hétben sikerült jó pár "első" dolgot begyűjteni, lássuk csak, mik is voltak ezek:
Plezúr: tetőtől talpig, homlokon, hason, térden, sőt, még nagylábujjon is ékeskedett némi horzsolás, no de ne csodálkozzunk, ha valaki a betonon szalad, és a feje gyorsabb, mint a teste, előfordul az ilyesmi! :-)
Méhecske-csípés: konkrétan méhecskébe-lépés, először azt hittük, a beton süti a lábát, de aztán észrevettük a talpában a fullánkot! Nagyon hősiesen viselte Csani az eseményeket, ejtett két (mondjuk krokodil-méretű) könnycseppet, aztán már robogott is tovább! No és a lényeg, erre sem allergiás, huhh!
Nyársalás: mint a nagyok, úgy forgatta Csani a szalonnát a nyárson!
Fürdés a nagy vízben: nevezetesen a Sócóban! Zalcsival együtt ismerkedtek a vízzel, nagy móka volt! Zalcsi először sírt, hogy Kriszti (az anyukája) ne menjen a vízbe, aztán Csani csobbant, és akkor már őt is érdekelte volna a dolog, de még sírt, hogy nem akar bejönni, aztán meg már azért sírtak mindketten, hogy ki kellett menni! :-)
Csirkekergetés és macskahajszolás: a titék (pipik) és a vavák (macskák) persze kevéssé lelkesedtek, mint Csani, egyedül Séna cica viselte ideig-óráig hősiesen a (finomnak egyelőre nem nevezhető) dögönyözést! :-)
Vezetés: minden mennyiségben! A pasikba kódolva van az autóimádat? Apa, anya és tata ölében is sikerült tekergetni a kormányt (persze csak az utcáról álltunk be az udvarra)! No és arról már nem is beszélek, hogy amint valahonnan hazaérünk, és beállunk az udvarra, akkor Csaninak egyedül is be kell ülni a kormány mögé, különben megjelenik Hiszti Kriszti és Nyavaj Olga, és kő kövön nem marad. Persze, ha beül, se sok, legalábbis a bajuszkapcsolók és a visszapillantó tükör erős veszélyben van a kis kezek között, és azon se csodálkozzunk, ha a légkondi 28 fokos "friss" levegőt ont magából! :-)
Almaszedés: itt leginkább a friss termés kóstolásából vette ki Csani a részét, bár miután már az ötödik almába harapott bele, kicsit korlátoztuk a mozgásterét!
Tata nevén nevezése: első alkalommal történt, hogy nem utánozva, hanem teljesen magától szólította tatát tatának (ezt aztán jól megaszondtam, bocs!), és még a horkolását is sikerült leutánozni! :-)
Hát, hirtelenjében most ennyi jut eszembe, mindjárt nyomatom a fotókat is!